Közpolitikai intézet az alkotmányosság védelmében

Eötvös Károly Intézet

Eötvös Károly Intézet

Az alkotmányoskodástól a hatalmaskodásig - avagy a devizahitel döntés

2014. november 21. - Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

A tizenöt tagú testületből ma már csak négyen vannak akik nem „egypárti” alkotmánybírók, tehát akiket a korábbi, a parlamenti pártok konszenzusára épülő szabályok szerint jelöltek. Az új összetételű testületnek ez az első jelentős döntése.

Az Alkotmánybíróság eljárását azok a fővárosi törvényszéki bírák kezdeményezték, akik felfüggesztették eljárásukat, mert úgy ítélték meg, hogy a devizahitelesek helyzetét rendező törvény alaptörvény-ellenes. A 2014 júliusában elfogadott törvény többek között azzal akarja segíteni a devizahiteleseket, hogy felállít egy vélelmet. Vélelmezi, hogy tisztességtelen minden egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, és így semmisek azok a szerződések, amelyek ilyet tartalmaznak. A törvény hét pontban meghatározza azt is, hogy mi jellemzi az ilyen tisztességtelen kikötéseket. A pénzintézeteknek a magyar államot perelve volt lehetőségük megdönteni ezt a vélelmet. Ha nem sikerült – ahogy eddig csak részleges pernyertességre volt példa – akkor a pénzintézet által kötött összes ilyen szerződés semmissé vált.

Az indítványozók szerint a törvény alkotmányellenes, mert sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a jogállamiságot, a jogbiztonságot, a tisztességes eljáráshoz és vállalkozáshoz való jogot, illetve a szerződési szabadságot. Az Alkotmánybíróság nyolcvan oldalas határozatában azonban a törvény egyetlen rendelkezését sem találta aggályosnak, jóllehet több rendelkezése is alaptörvény-ellenes. Továbbá olyan megállapításokat tett, amelyek a jövőre nézve a valódi alkotmánybíráskodás végét vetíti előre.

1. A testület szerint fel sem merül, hogy tiltott visszaható hatályú jogalkotásról lenne szó, mivel a törvény nem alkot új szabályokat, csupán a tisztességtelen kikötéseket elemző polgári jogegységi határozatban foglaltakat önti törvényi formába. A polgári jogegységi határozat funkciója azonban az, hogy a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatát biztosítsa, tehát a jogszabályok értelmezéséhez nyújt támpontokat. Nem normatív igénnyel lép fel, mint egy törvény. A különvéleményt megfogalmazó bírák szerint viszont tiltott visszaható hatályú jogalkotásról van szó. Kiss László és Lévay Miklós szerint a tisztességtelenség fogalmát olyan új, konkrét tartalommal szabályozza a törvény, ami a korábbi jogszabályokban nem jelent meg. Paczolay Péter azt emelte ki, hogy a törvényben meghatározott kritériumok nem csak a jogegységi határozatban foglaltakat tartalmazzák, hanem a jogegységi határozat törvényhozói értelmezését jelenítik meg.

2. A törvény sérti a bírói függetlenséget, mert nem biztosítja a bírák számára a függetlenségük kiteljesítéséhez szükséges eszköztárat. A törvény korlátozza a bizonyítást, ami miatt a bíró nem hozhat megalapozott döntést. A törvény a tisztességtelenség megállapítása körében kizár minden, a hét kritérium vizsgálatán kívüli eszközt, leszűkítve ezzel a bíró mérlegelési jogát. [Lévay különvéleménye] Ezzel szemben a többség elintézte annyival a bírói függetlenség sérelmének vizsgálatát, hogy a bíró a törvényeknek alávetve, azoknak megfelelően köteles dönteni, ezért a bírói függetlenség nem jelentheti a jogszabályoktól való függetlenséget. Ezzel az Alkotmánybíróság nem kevesebbet állít, mint hogy bármilyen tartalmú is egy törvény, az nem sértheti a bírák függetlenségét, mert törvény. Ez a logikailag is téves érvelés nem nevezhető alkotmánybíráskodásnak.

3. Az Alkotmánybíróság szerint a rendkívül rövid határidők ellenére a törvény biztosítja az elegendő felkészülési időt. A testület döntése tartalmában helytelen, de ennél is fontosabb, hogy az alkalmazott érvelés elfogadhatatlan. A határozat szerint a korábbi gyakorlat értelemében a jogszabály kihirdetésétől kell számítani a felkészülési időt, de ettől mégis eltér tekintettel arra, hogy

a társadalom nagy részét érintő és kiemelkedő súlyú nemzetgazdasági és szociális problémáról van szó.

Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés e tárgyú jogalkotói szándéka nem volt előzmény nélküli, emiatt a pénzintézeteknek bőven volt felkészülési idejük. Úgy tűnik jobb, ha innentől kezdve minden jogalany – hogy legyen ideje felkészülni – a benyújtott törvényjavaslatok tanulmányozásával kezdi a napját, mert az Alkotmánybíróság mostantól nem a jogot tekinti jognak, hanem a törvény embrióját is. Kiss László különvéleményében figyelmeztetett arra, hogy nem adhatók fel a jogállamiság, az alkotmányosság kritériumai például a gazdasági körülmények megnehezülése folytán, mert egy alkotmánynak rendkívüli időszakokban is „garantálnia kell azt, amit ígért.”

Az ügy előadó bírája Lenkovics Barnabás volt, aki „régi” bíró a testületben, de az utóbbi időszakban gyakran az „egypárti” bírókkal szavazott. Lenkovics azt a módszert alkalmazta, hogy hosszasan idézett a korábbi határozatokból és jogdogmatikai kérdéseket fejtegetett, de az indítványozók érveire alig reagált. A hosszú elvi felvezetések után rendre érvelés nélkül elutasította a kérelmeket, elbagatellizálva a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességét. Nagyon úgy tűnik, hogy az alkotmányosság megmaradt utolsó hírmondóit, az ottfelejtett három bírót leszámítva semmi jóra nem számíthatunk. Lett volna pedig alkotmányos megoldás, amit a Kormánynak ebben az ügyben sem sikerült megtalálnia. Viszont a hibát az Alkotmánybíróságnak sikerült jóváhagynia.

Kép: http://ecostepword.com/.

A bejegyzés trackback címe:

https://ekint.blog.hu/api/trackback/id/tr376921189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bona Fides 2014.11.22. 10:19:07

Az 1. ponttal egyetértek.
A 2. pont indokolásával is egyetértek, mert szerintem nem a bírói függetlenség sérül, hanem a szabad bizonyítás elve sérül.
A 3. ponttal nem értek egyet, mert a felkészülési időt csak a konkrét jogszabály hatályba lépésétől, nem pedig a képlékeny jogalkotói szándék megjelenésétől lehet számítani.

PomberMaci 2014.11.22. 10:41:04

Eddig is csak egy bolhacirkusz volt az Alkotmánybíróság, most csak annyi változott, hogy más pattogtatja nekik az ostort...

Larry Silverstein 2014.11.22. 10:41:17

'A tizenöt tagú testületből ma már csak négyen vannak akik nem „egypárti” alkotmánybírók, tehát akiket a korábbi, a parlamenti pártok konszenzusára épülő szabályok szerint jelöltek.'

Ezt nevezik fejlődésnek.

Egyébként mit takar a parlamenti pártok konszenzusa? Hogy a 2%-os szdsz konszenzusa kell a kinevezésekhez? Ez megért volna pár mondat kifejtőst.

Fánkevő Fáncsi 2014.11.22. 11:18:32

Már megint egy botcsinálta jogász próbál igazságot tenni.
Jogi egyetemre kellett volna járni, diplomázni, de még akkor is csak egy véleményed lehetne az ügyben, ami nem igazán sok vizet zavar. Talán, ha alkotmánybíró lennél, vagy egy bíra a Kúriában. Talán, de nem biztos.

Te csak egy áldozata vagy a Bankszövetség propagandájának, amely szerint a bankok mindig minden esetben törvénytisztelően jártak el a devizahitelezés tekintetében. Az ártatlan vétlen cukorfalat báránykák . Hahahaha :)

1. Aki ismerné a jogot, az tudná, hogy a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) Határozatai, Kollégiumi állásfoglalásai nagyon régi múltra tekintenek vissza. Jogegységi döntései pedig kötelező érvényűek réges régóta, semmi új és speciális nincs benne.
kuria-birosag.hu/hu/jogegysegi-hatarozatok
Ez mutatja milyen fantasztikus a Bankszövetség propagandája, most hirtelen a jogegységi döntések visszamenőleges jogalkotásként értelmezendők. Hát csak szerinted, meg a többi dilettáns szerint.
Ez nem egy mostani kitaláció, csodafegyver a bankok ellen, hanem évtizedes hagyományos jog. A jogegységi döntés semmilyen konkrét ügyre nem vonatkozik, hanem egy általános iránymutatás. A fennálló törvényeknek nem mond ellent, semmiben és nem tesz hozzá semmi újat, nem alkot új jogszabályt, csak magyarázza a fennállót. Lehet vele egyetérteni, vagy egyet nem érteni, de ettől még a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Határozata a mérvadó, nem a te véleményed. A bírók döntenek nem te. Szerencsére.
Az ő döntésükkel pedig a vesztes fél soha nem ért egyet. Soha. Minden elítélt ártatlan, minden elmarasztalt alperes vétlen, és ez a világon mindenhol így van.

2. A bírók is törvények alapján járnak el, valahogy ezt nem tudtad addig sajnos. Létezik p.p. (Polgári Perrendtartás) , b.e. (Törvény a Büntető Eljárásról) satöbbi. Egy bíró soha nem tehet jogi értemeben azt amit akar, a bírói függetlenség nem a jogszabályoktól való függetlenséget jelenti, hanem a többi hatalmi ágtól valót. Az AB-nak teljesen igaza van. Rossz is lenne, ha a bíráknak nem kellene tartani a törvényeket (bármilyen tartalmút is), azok felett állók lennének.
Egy kicsit belekavarodtál ebbe kérdésbe :)

3. Hát szerinted szűkös volt az idő a felkészülésre, szerintük meg nem igazán. Mindenesetre a Kúria érvei enyhén szólva életszerűbbek mint a tieid. Az meg még nagyobb pech a bankok számára, hogy a te véleményed teljesen irreleváns az ügyben. (Lásd: bevezető. Bírónak kéne lenni.)
Lehet állítani, hogy a Kúria a kormány zsebében van, lehet mondani, hogy az AB is a kormány zsebében van, és a teljes igazságszolgáltatás a kormány zsebében van, mindent mondhatsz mint a vesztesek általában, de senkit nem érdekel.

Quendel Gáspár 2014.11.22. 11:30:03

Kérdés csak annyi, hogy mi lesz annak a következménye, ha az AB által átengedett törvényi rendelkezésekről nemzetközi bíróság(ok) fogja kimondani, hogy sértik a jogállamiságot.

Fánkevő Fáncsi 2014.11.22. 11:46:34

@Quendel Gáspár: Akkor érvényüket vesztik. De hát ez fikció Gáspár.
A Kúriában az ország legjobb bírái ülnek. Az AB bírái szintén nem tegnap kezdték a szakmát.

Attól, hogy a Bankszövetség minden egyes nap kisír egy cikket valamelyik újságban, hogy milyen rútul kezeli őket a magyar igazságszolgáltatás, attól még nem kéne ezt rögtön készpénznek venni.

A Bankszövetség vesztese ezeknek a döntéseknek, a bankok vesztesége 1000 milliárd körüli emiatt. Persze, hogy mindent megtesznek amit lehet, ez rengeteg pénz. Azonban még ez a rengeteg is eltörpül amellet amekkorát kaszálta a bankok Magyarországon, a devizahitelekkel. Öszességében még így is piszkosul nyereséges dolog volt számukra. Erről persze nem szólnak a cikkek, na dehát miért is szólnának.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.22. 12:11:36

"Az Alkotmánybíróság nyolcvan oldalas határozatában azonban a törvény egyetlen rendelkezését sem találta aggályosnak, jóllehet több rendelkezése is alaptörvény-ellenes. "

Ki állítja, hogy "több rendelkezése is alaptörvény-ellenes"? Te?

Már megbocsáss, de van jogi végzettséged? Ezen belül alkotmányjogi szakember vagy? Az alkotmányjog területén miféle tudományos munkát végeztél, milyen publikációid jelentek meg?

"a bankok vesztesége 1000 milliárd körüli"

Én ezt nem is nevezném veszteségnek, hiszen csak arról van szó, hogy a tisztességtelen haszon egy részét vissza kell fizetniük azoknak, akiket átvertek. A tolvaj sem beszélhet veszteségről annak kapcsán, hogy vissza kell adnia az ellopott javak egy részét.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.22. 12:13:36

@Fánkevő Fáncsi:

Az előző második része neked szólt. Az előző kommenteddel is egyetérterk.

Fánkevő Fáncsi 2014.11.22. 12:16:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Én ezt nem is nevezném veszteségnek, hiszen..."

Igen ez így van és így pontos, de ne felejtsd el, hogy ez már a zsebükben volt, és most onnan kell kiperkálni, ezért neveztem "veszteségnek", ők így élik meg. De egyébként meg persze hogy igazad van. Vissza kell adni a törvényetelenül szerzett zsákmányt.

Rwindx 2014.11.22. 12:38:02

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

"Én ezt nem is nevezném veszteségnek, hiszen csak arról van szó, hogy a tisztességtelen haszon egy részét vissza kell fizetniük azoknak, akiket átvertek. A tolvaj sem beszélhet veszteségről annak kapcsán, hogy vissza kell adnia az ellopott javak egy részét. "

Ennyi, a poszter meg borzasztóan hülye.

Tudományos Iibsizmus 2014.11.22. 14:10:33

Kétharmadunk van. Akkor a bírók annak megfelelően döntsenek. Bezzeg amikor KISZ titkár voltam, nem volt ilyen hülye bírói szarakodás! Most is ez kell! Ez az egész csak voluntarista hülyéskedés.

Bambano 2014.11.22. 16:01:17

@Kovacs Nocraft Jozsefne: te például tudsz tojást tojni? ha nem, miért eszel rántottát?

to:rppapa 2014.11.22. 16:02:15

Fidesztrollok! Ki a nem jogász?! Az EKI-ben valóban van genetikus és szociológus is, de megnyugodhattok, hogy nem ők írták a cikket.
@Bona Fides
Ad 1. Márpedig igenis visszaható hatályú törvénykezés történt akkor, amikor törvénybe foglaltak valamit, amit korábbi törvény nem mondott ki, de utólag ennek alapján kérik számon a szerződéskötés gyakorlatát. Ha az a maga idejében törvénybe ütköző lett volna, akkor a szerződéseket kényszer nélkül aláíró hitelfelvevők már évekkez ezelőtt megtámadhatták és semmissé tehették volna. Vajon miért nem tették?! Vagy megpróbálták, de a bíróságok az akkor érvényes jogszabályok alapján elutasították őket?!
Ad 2. Tehát az elutasítás elfogadható, ha nem a bírói függetlenség, csak a szabad bizonyítás lehetősége sérül? Akkor már nem is alkotmányellenes?
Ad 3. Az már így is vicces, de holnapután már azt fogják kimondani, hogy a felkészülési idő onnan számít, hogy Orbán Viktor először megemlít egy témát, mondjuk egy kötcsei vagy tusványosi beszédben. Hiszen mindenki megtanulhatta már, hogy ami egy ilyen "kötetlen" beszédben elhangzik, azt holnapután a parlamenti robotok törvénybe foglalják.

különvélemény2 2014.11.22. 16:37:14

"Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet a Soros Alapítvány hozta létre 2003 januárjában"

Kelly és a szexi dög 2014.11.22. 17:10:51

Nem állították az indítványozó bírák, hogy a törvény alkotmányellenes, csak állásfoglalást kértek, mert felmerült ennek a lehetősége is...

Lehetett volna az is, mert már volt nem egy az elmúlt 25 évben, de ez éppen szerencsére nem volt az - tudni kellene elfogadni a döntést...

Tudományos libsizmus 2014.11.22. 17:20:06

A parlamenti pártok konszenzusa úgy működik a liberális demokráciában, hogy az 5%-os SZDSZ eldönti, ki lesz az alkotmánybíró és aki e döntéssel nem ért egyet, az horthystanácifaszista ősállat.

Tudományos Iibsizmus 2014.11.22. 17:39:49

A lényeg hogy kétharmadunk van. Lecseréljük az összes régi bírót. Nem kellenek a CIA által beépített régi ballibsi bírókra! Éljen Orbán Viktor a szeretett vezérünk!
Éljen a Párt!

Tudományos Iibsizmus 2014.11.22. 17:41:01

Békemenettel távolítjuk el azokat a bírókat, akik nem értik meg Pártunk szavát!

Tudományos Iibsizmus 2014.11.22. 17:45:16

A régi bírók nem az új alkotmányt tanulták az egyetemen! Ezért eleve alkalmatlanok! A Párt elveit szemelőtt tartó és Orbán Viktorhoz lojális bírókra van szükség!!!

Fánkevő Fáncsi 2014.11.22. 22:20:56

@to:rppapa: Hát te meg össze-vissza beszélsz. Spicces vagy egy kicsit ?
"...amikor törvénybe foglaltak valamit, amit korábbi törvény nem mondott ki..."
Hát ezt meg ki mondta neked. Konkrétan ezt a kifejezést. A Portfólión olvastad, vagy az Indexen? A Bankszövetség elnöke mondta az újságban, így aztán ez az igazság, és ez így történt ?

Utólag ? A jogban az igazságszolgáltatás mindig utólag következik be, nem előre. Általában nem lőnek le előre egy gyilkosságot majd a jövőben elkövető személyt, bűnmegelőzés céljából.
Mi az, hogy nem voltak perek ? Nem hallottál ezelőtt soha hitelkárosultak tüntetéseiről, perekedéseikről, a kálváriájukról eleget ? Ha nem lettek volna perek, akkor jogegységi határozatra sem lett volna szükség soha. Miről beszélsz te ? Külföldön voltál eddig ?

"..bíróságok az akkor érvényes jogszabályok alapján elutasították őket.."
Ezt már megint ki mondta neked ? Honnan szopod ezeket a kijelentéseket ? A bankok képviselői, nyilatkozták ezt ? Vagy ki ?
Mi az hogy "csak a szabad bizonyítás lehetősége" ? Ki találta ki ezt a fogalmat? Nem mondhatta valaki el a véleményét szerinted, ez azt jelenti ? Vagy mit ? Csak azért kérdezem, mert a jogban nincs ilyen fogalom még csak definiálva sem, nemhogy alkotmányos jogként. Be volt tapasztva a bankosok szája szigszalaggal azt jelenti ? "Kuss pofa be" volt nekik ?

"...a felkészülési idő onnan számít..."
Senki nem mondta honnan számít a felkészülési idő. Csak azt mondták, hogy nem volt kevés az idő, hiszen önmagában is elegendő volt a több mint 1 hónap, akkor is ha a derült égből jött volna hirtelen a törvény. De nem úgy jött. Több mint egy éve ment a vita róla a sajtóban. Az eldöntendő szempontok összevetése a konkrét szerződésekkel pedig nem olyan komplikált dolog egyáltalán. Megfelel neki egy szerződés vagy nem ?

Teljesen röhej, ahogy állattenyésztők , géplakatosok magyarázzák, a jogot a Kúria bíráinak :)
Te tényleg azt hiszed, hogy valaki elgondolkozik majd a te jogi szakmai álláspontodon ?

Egyébként az lehet , hogy nem szociológus írta a cikket, igazad van. Hanem talán biológus, vagy fizikus. Az meg mennyivel jobb ?

anyadmajma 2014.11.22. 22:48:39

@Fánkevő Fáncsi: te egy balfasz vagy.
"A jogban az igazságszolgáltatás mindig utólag következik be, nem előre. " ja, csak tudod a törvény meg előre van írva, nem utólag. De a ha megduplázod az IQ-d, akkor sem lesz kétjegyű szám, úgyhogy nem is érdemes veled foglalkozni. Ostoba vagy, és az is maradsz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.22. 23:21:07

@anyadmajma:

"a törvény meg előre van írva, nem utólag."

Ugye tisztában vagy azzal, hogy a jogegységi határozat nem törvényalkotás? Nem is lehet, mert a bíróság nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó.

Fenét vagy ezzel tisztában, hiszen akkor nem írtad volna azt, amit írtál.

Menj vissza az őserdőbe, aztán majd pármillió évnyi evolúció után visszajöhetsz. :D

mikka 2014.11.22. 23:29:22

A bírói kar nagy része dilettáns, döntésképtelen retardáltakból áll, akik akkor is ellened ítélnek ha tények és bizonyítékok megkérdőjelezhetetlenül nyerik az ügyet. Leszarják nagy ívben, elküldenek másodfokra egy nyilvánvalóan fos ítélettel csak hogy szívassanak egy nekik nem tetsző peres felet. Rengeteg bíró húzza az időt, félévente tűz ki tárgyalást mert neki úgy tetszik, nem azért mert olyan terhelt, azért mert nem érdekli. Olvasni sem igazán szeretnek .. A helyzet az , hogy tisztelet a kivételnek, de jelentős részük a régi rendszer jó káderei, a többi meg alkalmatlan volt jogásznak a magánszférában, mert ott dolgozni kell hogy boldogulj.. Az állami állásban meg nyugdíjig el lehet lébecolni még rettentő rossz statisztikával is.. Na ennyit a bírákról.

Te tudod?! 2014.11.23. 01:06:49

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Hova ment az összeg egy része az ingatlan vásárlása esetén? Azok zsebébe akik a 100-150 eFt-os ingatlant eladtak a hitelfelvevőnek 300-450 eFt-ért. Azokon senki nem keresi a hitel egy részét. Igaz, hol is vannak ők? -ha most garanciális ügyet kell intézni. Kérdés lehet, hogy jön ez most ide? Csak a kerek történet miatt.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.23. 02:14:24

@Te tudod?!:

"Az akkori lakásárakat keressétek annál, akinek kifizettétek - 3-400% haszonnal adták el nektek."

"akik a 100-150 eFt-os ingatlant eladtak a hitelfelvevőnek 300-450 eFt-ért"

Te tudod, milyen hülyeséget beszélsz? Igazolni persze nem tudod, max. egy-két kirívó és kivételes példával.

De ilyet sem fogsz írni, mert az aktivitásodat végigolvasva látom, rád nem jellemző, hogy igazold is az állításodat.

Barneby 2014.11.23. 07:41:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Pedig igaza van, a saját példámon kívül az "ingatlanpicai lufi" és "subprime válság" jelenséggel is alá tudom támasztani. Ez utóbbi jelenségnek a motorja az ingatlanárak emelkedése volt.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2014.11.23. 07:49:22

menjenek a bankok a picsába.
osztt jónapot.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2014.11.23. 07:54:04

@anyadmajma: a semmis szerződések a megkötés pillanatában is semmisek voltak. nincs itt semmilyen visszaható jogalkotás. a semmisség vagy érvénytelenség miatt ezek a szeződések létre sem jöttek valójában. így vissza kell állítani az eredeti állapotot..vagyis a kamatfelérat amit a semmis, egyoldalú szerződésmódosítások alapján szedtek be, visszafizetik.

de sirassátok a bankokat nyugodtan....

ember100 2014.11.23. 09:29:08

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Helló !

Látom Te tényleg polihisztor vagy :)
És most is utolérhetetlen a stílusod , ráadásul az állatos hasonlatokat is szereted ,
Nem vagy Te életlenül fidesztroll ? :):):)

Nzoltan 2014.11.23. 09:48:57

@FILTOL: Ennek szívből örülnék. Már több pénz jönne vissza, mint amit felvettem az akkori tőkén felül. Bár sokan bedölnének, azokon lehetne másképp is segíteni.
Már nincs devizahitelem, de a felvett tőke 2,5 szörösével léptem ki 6 év után. Ha ez nem lopás, akkor mi?

Ha a magas államadóssággal nem lenne zsarolható az állam, akkor szerintem simán meglépték volna. Most meg csak a szarlapátolás van.

Fánkevő Fáncsi 2014.11.23. 10:22:44

@anyadmajma: Csakhogy a Kúria jogegységi határozata nem törvény te idióta balfasz. Ennyit nem tudsz felfogni az egészből? Belinkeltem direkt a jogegységi határozatok listáját az ilyen hülyéknek mint te. Csak el kellene olvasni a wikit mit jelent a magyar jogban a jogegységi határozat.
Ezt a szöveget hogy "megváltoztatták a törvényeket" a Bankszövetséhg elnöke nyomja minden nap háromszor, három különböző újságban, az ilyen balfasz tanulatlan majmoknak mint te.
A devizaszerződések törvénysértőek voltak már abban a pillanatban amikor mrgkötötték őket, erről szól a Kúria határozata, te nyomorék.
És ezzel nincs mit tenni. Akármennyit sírsz is ezen, ez van, ezen változtatni nem lehet.

Fánkevő Fáncsi 2014.11.23. 10:45:01

@Te tudod?!: "...Hova ment az összeg egy része az ingatlan vásárlása esetén? Azok zsebébe akik a 100-150 eFt-os ingatlant eladtak a hitelfelvevőnek 300-450 eFt-ért...."

Ha valaki 100e Ft-os ingatlant 300e Ft-ért vesz meg, hát az az ő baja senki másé. Az azonban biztos, hogy hitelt a banktól maximum 75e Ft-ot kapott rá nem többet. Ha mégis többet, akkor az az értékbecslő aki felmérte az ingatlan piaci értékét és 5-szörösen túlértékelte azt, az már sitten van, de mindenképp büntetőeljárás indult ellene, a teljes vagyona pedig zár alatt van.. Ugyanis a bankok magánkézben lévő gazdasági társaságok. Ott nem megy a szőnyeg alá söprés, meg a mutyi, meg a szemet hunyunk. Magántársaságoknál ilyen nincs, a tulajdonosok saját magukkal basznának ki, ha szemet hunynának az őket meglopóknak. Ha valaki sikkaszt vagy bűncselekményt követ el és megkárosítja a bankot azt feljelentik azon nyomban.
Na ennyi logika és életbölcselet szorult a hozzászólásodba.

Fánkevő Fáncsi 2014.11.23. 10:55:49

@mikka: "A bírói kar nagy része dilettáns, döntésképtelen retardáltakból áll, akik akkor is ellened ítélnek ha tények és bizonyítékok megkérdőjelezhetetlenül nyerik az ügyet"

Na várjunk csak egy picit. Ezt mondod te.
De mivel egy ügynek mindig van nyertese is nem csak vesztese, ők pedig pont az ellenkezőjét állítják :

"A bírói kar nagy része okos, döntőképes, emberekből, csodálatos koponyákból áll, akik mindig igazságot szolgáltatnak, még akkor is ha abizonyítékok kissé hiányosak...."

Mivel te az első variációt vallod magadénak, ez csak azt jelenti, hogy általában lúzer vagy. De mindig van egy nyertes is, aki nyert ellened a perben, és elpáholt :) Az állás kiegyenlített, de sajnos egy perben nem lehet két győztes, vagy két vesztes, a dolog természeténél fogva.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.23. 14:34:09

@Fánkevő Fáncsi:

"Csakhogy a Kúria jogegységi határozata nem törvény te idióta balfasz. "

Már én is írtam neki, de nem fogja fel. Reménytelen eset. Én nem vagyok jogász, de ennyit még én is tudok. Ha valaki még ennyit sem ismeri a jogot, az minek okoskodik itt?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.23. 14:37:52

@Barneby:

Nálunk nem volt ingatlanlufi.

Másfelől egy áru mindig annyit ér, amennyit megadnak érte. Ha akkoriban az ingatlanokért tömegesen annyit fizettek, akkor azok akkoriban annyit értek.

Az értékváltozás nem szokatlan dolog egy gazdaságban. Az arany ára is szélsőségesen változik, sok egyébé is. Ezt nem lehet az eladókra kenni. Pontosabban lehet, mert mondani bármit lehet, csak éppen hülyeség.
süti beállítások módosítása