Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a rendőrök arcát meg lehet mutatni a sajtóban, még mindig nagyon sok képen takarják ki őket. Megnéztük, hogy hogyan néz ki ez pontosan, végignéztük az internetadó elleni tüntetésekről szóló képeket, videókat és teljes káoszt találtunk: többnyire kitakarják, néhol megmutatják a rendőröket. Ennek oka lehet, hogy az alkotmánybírósági döntés nem volt elég egyértelmű és a Kúria beszéde is kétértelmű, a végeredmény pedig az, hogy akár egy cikken belül van kitakart és ki nem takart rendőrarc!
Az Alkotmánybíróság több mint egy hónapja, az Eötvös Károly Intézet által az Index.hu ügyében írt beadvány nyomán döntött úgy, hogy – ritka kivételtől eltekintve – az intézkedő rendőrök arcát nem kell kitakarni a sajtóban. Noha a döntés nem teljesen egyértelmű és gumiszabályként alkalmazható kivételeket is tartalmaz (lásd a poszt végén), egy dolog biztos: a tüntetéseket biztosító rendőrök arcát meg lehet mutatni a sajtóban.
Az AB-határozat ugyanis így fogalmaz:
[demonstrációkon rendőri bevetésről] készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának ... sérelmét jelenti; ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.
Nem kétséges, hogy a tüntetést biztosító rendőrökről készült felvételen nincs szükség arcuk kikockázására, kivéve, ha mondjuk egy meglőtt rendőr szenvedését mutatná be így a sajtó. A tüntetéseken általában szerencsére a rendőröket nem éri bántódás, tehát megnéztük: az internetadó elleni és a most vasárnap esti tüntetésről szóló tudósításokban kitakarták, vagy nem takarták ki a rendőrök arcát.
A négy leglátogatottabb portált vizsgáltuk meg (Index, Origo, Hír24 és Hvg), ezek közül egy olyat sem találtunk, amely minden rendőrt megmutatott volna: még a legjobban teljesítő Index is csak a rendőrt ábrázoló képek 46 százalékán nem takarta ki az arcokat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a portál hol kitakarta, hol megmutatta a rendőrök arcát. Hasonlóan járt el a Hír24 is, ráadásul mindkét portálnál előfordult, hogy egy cikken belül volt kitakart és ki nem takart kép/videó (az Indexnél itt, a Hír24-nél itt)! Az Origo és a Hvg a három tüntetésről szóló anyagaiban minden alkalommal kitakarta az összes rendőr arcát, tehát ezekre a portálokra (a három tüntetést tekintve) egyáltalán nem volt hatása az Alkotmánybíróság döntésének.
A tévéknél sincs egyértelmű gyakorlat: nagyon sok az olyan bejátszás, ahol úgy komponálták meg és vágták meg a képeket, hogy azokon ne szerepeljenek rendőrök. Az RTL Klub és az ATV egy-egy bejátszásán feltűntek ugyan a rendőrök, de kitakarták őket, míg a TV2 és a HírTV bejátszásán megmutatták az arcukat. Az M1 egyszer sem mutatott rendőröket (sem kitakarva, sem máshogy).
5:35-nél látszik a tüntetést biztosító rendőrök arca.
Az Alkotmánybíróság kétértelműen fogalmaz, a Kúria mismásol
A nem egyértelmű gyakorlat hátterében az állhat, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyitva hagy pár veszélyes kiskaput a sajtó számára kedvezőtlen jogértelmezésre. Miközben azt írták, hogy "[r]endőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható”, feltételként szabták, hogy a nyilvánosságra hozatal ne legyen „öncélú”. Az AB által rögzített általános szabály csak akkor érvényesül, ha„valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával”, illetve ha „a felvétel nem haladja meg az esemény hű illusztrálásához tartozó tartalmat”. A csak egyetlen rendőrt ábrázoló képekre külön szabályok vonatkoznak (bővebben itt írtunk minderről).
Ezeket az akár tágítható értelmű megállapításokat pedig konkrét perekben a bíróságok fogják majd értelmezni, így, ha nem is érthető, de magyarázható a hírportálok óvatoskodása, noha nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság döntése után az intézkedő rendőrök bemutatásának következményeként pert veszíthetnek a kiadók.
Az AB döntését követően a Kúria kiadott egy közleményt, amely szerint az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése (idén március 15.) után készített és nyilvánosságra hozott képfelvételekre nem kell alkalmazni azt a 2012-es jogegységi határozatát, amely megtiltotta a rendőrökről készült fénykép/felvétel külön engedély nélküli közlését. Ugyanakkor részben továbbra is hatályban tartja a tilalmat: a korábbi, még folyamatban lévő ügyekre nézve a jogegységi döntés továbbra is kötelező maradt. Az Alkotmánybíróság viszont nem az új Ptk. miatt, hanem általános alkotmányossági elvek alapján döntött úgy, hogy közzé lehet tenni a rendőrökről készült fényképeket, ezért az EKINT korábban már felkérte a Kúriát, hogy tegyen rendet, de a Kúria ennek a kérésnek nem tett eleget.
Az elemzés részletes szövegét és az adatokat az EKINT honlapján linkeltük.
Kép: Index.hu.
