Tegnap az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a földvagyon kezelését módosító törvény egyes rendelkezéseit. A köztársasági elnök alkotmányossági vétójával élve nem írta alá a törvényt, hanem kezdeményezte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
A környezetvédelem ügyével újabban kiemelten foglalkozó Áder Jánosnak, hivatalba lépése óta ez volt a második alkotmányossági vétója. Először 2012 decemberében a választási regisztrációt bevezető szabályokkal szembeni kért előzetes normakontrollt, ami alapján az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a választójogot korlátozó rendelkezéseket.
Ehhez azonban már sem a kormány által megválasztott Áder János, sem a szintén a kormány által megválasztott alkotmánybírák (Varga Zs. Andrást kivéve) nem asszisztáltak. Az Alkotmánybíróság közjogilag érvénytelennek, tehát alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek körét bővítő rendelkezéseket minősített többség helyett egyszerű többséggel szavazta meg az Országgyűlés.
Az AB a földvagyon kezelését módosító törvényt nem csak eljárási, hanem tartalmi szempontból is vizsgálta. A testület a köztársasági elnök érvelését elfogadva megállapította, hogy az új szabályok nem tartalmaznak elegendő garanciát arra, hogy a természetvédelmi szempontok ne rendelődjenek alá a profitorientált gazdasági céloknak, amelyek alapján a Nemzeti Földalapkezelő működik. Az Alkotmánybíróság szerint a Nemzeti Földalap alkalmassága megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságokkal szemben nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel és eszközrendszerrel. Erre tekintettel a támadott szabályozás ellentétes az állam természetvédelmi kötelezettségével és az egészséges környezethez való joggal.
Az egypárti bírókkal teletűzdelt Alkotmánybíróság tehát úgy tűnik, hogy akkor mer a kormány számára fontos kérdésben a kormány érdeke ellen dönteni, ha az alkotmányossági vizsgálatot a köztársasági elnök kezdeményezi. A törvény nem hirdethető ki. Azonban teljesen mégsem lehetünk elégedettek a testület teljesítményével, mert elutasították Áder János indítványának azt a részét, amely szerint a jogállamisággal ellentétes a haszonbérleti szerződések feltételeinek jogszabállyal történő megváltoztatása.